Nemcsak Gyurcsány kapitulált — így hullott atomjaira pár nap alatt a régi balliberális ellenzék

Az elmúlt napokban történt valami a baloldalon. Meglepően egy időben érkező ki- és beszólogatások, önkritikus megjegyzések érkeztek.

A momentumos Bedő Dávid egyszer csak kijelenti,

Majd hozzáteszi, párttársával, Hajnal Miklóssal egyetemben januárban alapítottak egy kampánytanácsadói céget, amely révén egyértelműen a parlament utáni időszakra készülnek.

Mellár Tamás (a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese) egy interjúban kifejti, Magyarországot semmi baj nem érné, ha a Párbeszéd, vagy bármely hasonló kispárt megszűnne. Hozzáfűzi,

aminek, ha kormányra kerül, szívesen adna tanácsokat.

Jön Orosz Anna (Momentum), aki bejelenti, lemond parlamenti mandátumáról, és jövőre sem indul újra semmilyen formában.

hiszen frakciótársa, Hajnal korábban már közölte, nem indul saját körzetében, ahol a TISZA-vezér viszont szeretné magát megmérettetni.

Pár napra rá Fekete-Győr András (szintén Momentum) megszellőzteti,

Mi több, javasolja, hogy állítsanak fel egy 500 millió forintos Rendszerváltó Alapot. A korábbi pártvezér „döbbenten és aggodalommal figyeli”, ahogy napról napra nő azoknak a pártoknak a száma, amelyek – az új rendszerváltás esélyét kockáztatva – saját önös politikai érdekeiket követve sorra jelentik be az indulásukat, s ez alól a Momentum sem kivétel. Vagy mégis?

LMP? Egyetlen, egyéni mandátumot nyert parlamenti képviselőjük, Csárdi Antal már tavaly ősszel hagyta maga mögött a régóta süllyedő hajót, a zöldpárt frakciója ezzel meg is szűnt, jelentős állami támogatástól estek el.

Ugyanakkor Csárdi nem tervezi, hogy hátat fordítana a politikának. Korábban lapunk érdeklődésére azt válaszolta, amint aktuális lesz a kérdés és döntést hoz benne, nagy tisztelettel ad tájékoztatást.

Gyurcsány Ferenc bejelentette visszavonulását – lemondott a DK elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonult a közélettől, a voksolásokon nem kíván elindulni, törölni fogják a közösségimédia-felületeit. Tőle a stafétát minden bizonnyal Dobrev Klára fogja átvenni, akitől el is válik. Gyurcsány helyére Rónai Sándor ül be, a DK új frakcióvezetője Sebián-Petrovszki László lesz. Hatalmas sokk mindez a DK-fanatikusok számára. De nem is igazán az egykori kormányfő kapitulációja – amit régóta pedzegettek már a párton belül is –, sokkal inkább Gyurcsány és Dobrev válása az, ami heves reakciókat váltott ki a szimpatizánsok körében.

Úgy hírlik, Gyurcsány maga jelentette be visszavonulását, de a részletekről Molnár Csaba európai parlamenti képviselő beszélt az elnökség előtt, majd egy nappal később a sajtónak.

hiszen Molnár állítása alapján egyfelől Gyurcsány nem hajlandó már sajtómegkeresésekre reagálni, másrészt az elnökség sem próbálta Gyurcsányt lebeszélni a döntéséről.

***

Természetesen több forgatókönyv is lehetséges, amelyek egyszerre, egymás mellett, de akár önmagukban is működhetnek.

1. Megindultak a pártközi egyeztetések, ki (már ez is kérdés), hogyan (önállóan, koordináltan vagy összefogással) és kivel (milyen jelöltekkel) indul neki a 2026-os parlamenti választásoknak.
2. Beérkeztek a belső köröknek szánt közvélemény-kutatások, a számok alapján szintén értelmet nyer a Momentum, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció kálváriája.
3. De egy harmadik, geopolitikai szempont is felmerül: a Néppárt és a szociáldemokraták európai együttműködésének mintájára Magyarországon is koalíció épülhet a TISZA és a DK között, amihez már a voksolásokat megelőzően meg kell teremteni a feltételeket.

***

Ismét előkerül egy régi közéleti vita: legitim-e Magyarország politikai és alkotmányos rendszere.

Legutóbb a 2022-es összellenzéki választási kudarc után merült fel, hogy a mandátumot szerző ellenzék nem ül be a Tisztelt Házba, mert „felesleges”. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy szállt be a vitába, hogy nem vett részt a parlament alakuló ülésén, ami miatt hónapokon át nem volt napirenden az eskütétele. Utóbbira végül sor került, az ellenzéki pártok pedig nem csupán részt vettek az elmúlt évek törvényhozási munkáiban, de felvették az állami támogatásokat is. Ezalatt Magyar Péterék egyetlen időközi voksoláson sem mérettették meg magukat, mivel „illegitimnek” tartják a rendszert. Ugyanakkor a 2026-os országgyűlési voksolásokon elindulnak.

A pártpolitika kétpólusossá válik: identitáspolitikai kérdések mellett Ukrajna euroatlanti integrációja fogja meghatározni az elkövetkezendő hónapokat.

A kormánypártok álláspontja egyértelmű: a gyermekek védelme primus inter pares, Ukrajna mihamarabbi uniós csatlakozása pedig számos gazdasági kárral járna a kelet-közép-európai régió, így Magyarország számára is. Ezzel szemben a legerősebb ellenzéki tömörülés, a TISZA Párt kampánytaktikai és társadalompolitikai okok miatt kerüli e témákat.

A „jó kormányzás” kérdésköre leegyszerűsödik: a 2002 és 2010 közötti balliberális kabinetek sikertelen kormányzása Gyurcsány visszavonulása és a balliberális pártok kimutathatatlan társadalmi támogatottsága miatt lekerül a napirendről.

Ezért a jobboldalnak sokkal inkább a saját eredményeire, jövőképére és a gazdaságra kell koncentrálni, amely az elmúlt tizenöt év történései fényében – túlzott deficiteljárások, természeti katasztrófák, migrációs válság, koronavírus-járvány, háború és energiakrízis – nem lesz könnyű. Miközben az ellenzéki térfélen minden korábbinál elvtelenebb ellenzéki alkuk születhetnek – és nem a kormányzóképesség lesz a fókuszban.

Nyitókép forrása: AFP